Jótállás

Általános rendelkezések

Ruházati termékek, cipő, és egyéb (nem műszaki termék) fogyasztási cikkek esetén a jelenlegi hazai szabályok alapján ugyan nincs kötelező jótállás, de ez nem jelenti azt, hogy hiba esetén a fogyasztónak ne lennének jogait. A törvény szerint az ún. kellékszavatossági jogok alapján is érvényesítheti a jogait a fogyasztó.

(Az alábbiakban a törvényi minimum követelményeket ismertetjük, ezt a forgalmazó a fogyasztó hátrányára nem változtathatja meg)

A Polgári Törvénykönyv idevágó szabálya a vásárlást követő hat hónapon belül a garanciához/jótálláshoz hasonló helyzetet eredményez. A fogyasztónak ebben az első hat hónapban – ha a hiba, vagy annak oka már a vásárláskor is megvolt a termékben, és arra külön nem hívták fel a figyelmét – joga van ahhoz, hogy követelje a kijavítást, vagy kicserélést, illetve a vételár visszafizetését (e jogok között azonban van egy sorrend, amitől csak kivételes esetben lehet eltérni).

Hiba alatt objektív hibát értünk, ami azt jelenti, hogy a termék nem alkalmas azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

- nem rendelkezik azzal a minőséggel, illetve nem nyújtania azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, és

- nem alkalmas a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés (vásárlás) időpontjában a kötelezett (forgalmazó) tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

- nem rendelkezik a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

Mikor kérhet a fogyasztó kicserélést?
Az a fő szabály, hogy a fogyasztó első körben választása szerint kijavítást, vagy kicserélést kérhet. Ha a hiba kijavítása nem lehetséges, vagy azt az üzlet bármilyen okból nem tudja vállalni, illetve a hiba természetéből kifolyólag javításra nincs lehetőség, akkor egyértelműen a csere a megoldás. Az üzlet javítható hiba esetén jogosult megtagadni a kicserélés iránti igényt, ha az a javításhoz képest aránytalan többletkötelezettséget jelent.
A kicserélés azt jelenti, hogy ugyanolyan, új terméket kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem lehetséges (a fogyasztónak nincs rá joga, illetve az üzlet nem képes eleget tenni az igénynek), a fogyasztó kérhet árleszállítást, illetve a vételár visszafizetését. Jelentéktelen hiba esetében azonban az elállásnak nincs helye.
Az igényérvényesítés szempontjából nem minősül hibának, ha a ruhának nem jó a mérete, illetve az sem, ha a hibát rendeltetésellenes használat okozta.

Fűző esetében előfordulhat, hogy a rendszeres hajolgatás hatására a merevítők sérülnek/görbülnek vagy akár eltörnek. A fűző viselésekor erre fokozottan kell ügyelni,  ugyanis ezen ruhadarabok nem mindennapi nagy igénybevételre vannak tervezve, kifejezetten nem bírják az erőteljes többszöri hajlítást a merevítők. A hajolgatás miatt megtört merevítőket a nem rendeltetésszerű használat okozza.

Ha a jótállási időn belül ilyen problémát észlel, akkor még az anyag átfúródása előtt jelezze a problémát és ne hordja tovább a fűzőt, mert nem lehetséges a javítása. Anyagátfúródás esetén mivel az többszöri sérült merevítős hordást feltételez nem áll módunkban cserélni a terméket.

 

Forrás: http://www.fome.hu/kategoria/3/cipo-ruha-panaszok


 
Videóink a YouTube-on!
Képeink a Pinterest-en!
Találkozzunk a  Facebook-on
Kövess a Twitter-en

Weboldalunk sütiket „Cookies” használ az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltak szerint. ITT .

Elfogadom, hogy az oldal Cookies-t alkalmaz.